Article – Hideg januári napon érkeztem Baranyába, ahol a téli földmunkák időzítése miatt gyűltek össze a környékbeli gazdák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szezonális szakmai napján. A hőmérő alig mutatott plusz fokokat, de a 120 hektáros mintagazdaság gépparkja melegen tartotta a résztvevőket a terepi bemutatón. Idén a talajművelési rendszerek közül a tarlóhántás utáni szántás került fókuszba, miután a NAK kimutatása szerint a térség gazdálkodóinak 60 százaléka fordított sorrendben végzi el a műveletet.
Kimutatható, hogy a tarlóhántás és szántás helyes sorrendje akár 15-20 százalékos nedvességmegőrzést eredményezhet, ami kritikus lehet a jelenlegi klímaviszonyok között. A kétnapos eseményen a gyakorlati bemutató során három különböző talajművelési rendszert hasonlítottak össze: a hagyományos őszi mélyszántást, a tarlóhántás utáni sekély művelést és a forgatás nélküli technológiát.
„Húsz éve gazdálkodom, de most először látom ilyen precízen bemutatva a különbséget a művelési rendszerek között. A penetrométeres mérések meggyőzően igazolták, hogy a tarlóhántás után végzett őszi szántással kialakított magágy humusztartalma és nedvességmegtartása jobb” – osztotta meg tapasztalatait Kovács Béla pécsváradi gazdálkodó.
A szakmai nap egyik központi témája volt a talajbiológiai aktivitás növelése. Az Agrárminisztérium adatai szerint a magyar termőterületek közel 80 százalékán a talaj szervesanyag-tartalma kritikusan alacsony. A NÉBIH szakembere előadásában hangsúlyozta a növényvédelmi napló precíz vezetésének fontosságát is, különös tekintettel a tarlóhántás és szántás után alkalmazott szerekre.
A gyakorlati bemutató rávilágított arra is, hogy az üzemanyagköltség szempontjából sem mindegy, milyen sorrendben történnek a talajmunkák. Egy középkategóriás erőgép 15-20 százalékkal kevesebb gázolajat fogyaszt, ha előbb tarlóhántást végzünk, majd utána szántunk. Ez egy közepes gazdaságban éves szinten akár félmillió forintos megtakarítást jelenthet.
A téli időszakban a gazdálkodóknak érdemes felülvizsgálni talajművelési stratégiájukat, és a most megtanult gyakorlatokat átültetni a jövő évi művelési tervbe. A változó támogatási rendszer és a szélsőséges időjárás miatt egyre fontosabbá válik a talaj élettartalmának és nedvességének megőrzése. Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem a termőföld hosszú távú fenntarthatóságának záloga is.
