Ukrajna EU-csatlakozási javaslata: kockázatok és lehetőségek a magyar gazdák számára

Eszter Nagy
Szerző
Eszter Nagy - Főszerkesztő
3 perces olvasmány

Nagy István agrárminiszter friss videónyilatkozatában ismertette az Ukrán Mezőgazdasági Tanács EU-csatlakozási javaslatát, amely a magyar gazdák számára komoly kockázatokat hordoz. A terv szerint Ukrajna tízéves átmeneti időszakot kérne, amely alatt mentesülne az uniós előírások alól, miközben teljes körű támogatásokat igényelne már a csatlakozás első napjától. A konstrukció egyúttal azonnali piaci hozzáférést is biztosítana az ukrán termelők számára.

A miniszter szerint ez a modell jelentős versenyelőnyt teremtene az ukrán mezőgazdaság számára. Míg a magyar és európai gazdáknak szigorú termelési, környezetvédelmi és állategészségügyi szabályokat kell betartaniuk, az ukrán termelők tíz éven keresztül mentesülnének ezek alól. Ugyanakkor teljes mértékben hozzáférnének mind az uniós piacokhoz, mind a Közös Agrárpolitika keretében biztosított támogatásokhoz. Az Ukrán Mezőgazdasági Tanács javaslata értelmében a kötelezettségek teljesítése nélkül is járna a támogatás, ami ellentmond az uniós agrárpolitika alapelveinek.

Ukrajna mintegy 43 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, ami jelentősen meghaladja egyes tagállamok teljes termőterületét. A területalapú támogatások kiszámításánál ez óriási tételt képviselne az uniós agrárköltségvetésből. Nagy István rámutatott: ha Ukrajna azonnal teljes támogatási jogosultságot kapna, az komoly forráskiesést eredményezne a jelenlegi tagállamok, köztük Magyarország gazdálkodói számára. Az agrárköltségvetés jelenlegi kerete nem bővül arányosan a csatlakozó területekkel, így a meglévő források átcsoportosítása válna szükségessé.

A miniszter kiemelte: az uniós gazdák nehéz helyzetbe kerülhetnének, ha olyan nagyüzemi ukrán gazdaságokkal kellene versenyezniük, amelyek egyszerre részesülnek támogatásban és szabálymentességben. A környezetvédelmi, állatjóléti és növényvédelmi követelmények betartása költségnövelő tényező, amit a magyar termelők már most is viselnek. Ha versenytársaik tíz évig nem vállalják ugyanezeket a terheket, az piaci torzulást okozhat.

Nagy István hangsúlyozta: a magyar kormány kiáll a hazai gazdák érdekeiért, és nem támogatja azt a konstrukciót, amely támogatásokat ad, de nem vár el kötelezettségvállalást. Az agrárminiszter álláspontja szerint az EU-csatlakozás során minden országnak ugyanazokat a szabályokat kell vállalnia, ahogy azt Magyarország és más kelet-európai tagállamok is tették a saját csatlakozásuk idején.

A kérdés komoly tétet jelent a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából. A családi gazdaságok és a közepes méretű birtokok versenyképessége csak akkor maradhat fenn, ha a közös piacon mindenki azonos feltételekkel és egyenlő terhekkel gazdálkodik. A nemzeti kormány szerepe ebben meghatározó, hiszen az uniós tárgyalásokon a tagállamok egyhangú döntése szükséges a csatlakozási feltételek meghatározásához.

Cikk megosztása