A Magyar Államvasutak 2024-ben gyorsította a vasútvonalak mentén létesítendő biztonsági kerítésrendszer kiépítését, miután az előző évben 250 nagyobb állat pusztult el vasúti gázolás következtében. Az új fejlesztés elsősorban azokat a szakaszokat érinti, ahol gyakoribbak az állatok és vonatok találkozásából eredő balesetek. A beruházás nemcsak a haszon- és vadállatok védelmét szolgálja, hanem csökkenti a forgalomakadályozást és a gazdasági károkat is.
A MÁV-START adatai szerint egy-egy állatgázolás átlagosan 120-180 perces késést okoz, ami évente több mint 400 millió forintos közvetlen kárt jelent a vasúttársaságnak. A közvetett károk – beleértve az állattartókat ért veszteségeket – ennek többszörösére rúgnak. A speciális, 2,4 méter magas kerítésrendszer nemcsak szarvasmarhákat, hanem kisebb testű állatokat, például juhokat is távol tartja a sínektől. A rendszer földbe süllyesztett része megakadályozza az állatok átjutását a kerítés alatt.
„A vasút mentén létesített kerítések kiépítése során figyelembe vesszük az állatok viselkedési mintáit és mozgási útvonalait” – nyilatkozta Kovács Péter, a MÁV biztonsági főmérnöke. A tervezésnél az 1998. évi XXVIII. törvény állatvédelmi előírásait és a 2019. évi LII. állattenyésztési törvény rendelkezéseit is szem előtt tartják, különös tekintettel az állatok szabad mozgására és az ökológiai folyosók biztosítására.
A kerítésrendszer telepítése az állattartóknak is kötelezettségeket hoz: a saját területükön lévő szakaszok karbantartása, a kapuk megfelelő zárása elengedhetetlen a biztonság fenntartásához. A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII.) értelmében a gazdaságoknak kockázatértékelést kell végezniük, különösen a vasútvonalhoz közeli legeltetési és állattartási gyakorlatok esetében. Javasolt továbbá a biztosítási feltételek felülvizsgálata is, hiszen a megfelelő preventív intézkedések csökkenthetik a díjakat.
