Az elmúlt hetekben mélypontra süllyedtek a póréhagyma árak az európai piacokon. A túlkínálat olyan mértéket öltött, hogy több belgiumi és holland termelő inkább beszántotta a földeken hagyott termést, mert a betakarítási költségeket sem fedezték volna az elérhető árak. A brüsszeli nagybani piacon a múlt héten 0,45-0,50 euró/kg áron kínálták a prémium minőségű póréhagymát, ami a tavalyi azonos időszak árainak mindössze 60 százalékát jelenti.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magyarországi helyzet valamivel kedvezőbb, de a 450-480 Ft/kg közötti nagybani árak itt is 15-20 százalékkal maradnak el a tavalyi szinttől. A problémát súlyosbítja, hogy Európa-szerte kiemelkedően jó terméseredményeket hozott a 2023-as év. Németországban és Hollandiában a termésátlagok 5-7 százalékkal haladták meg az ötéves átlagot, miközben a fogyasztói kereslet nem növekedett számottevően. A kialakult piaci helyzet különösen a kisebb magyarországi kertészeti gazdaságokat érinti érzékenyen, ahol a növekvő termelési költségek mellett egyre nehezebben fenntartható a jövedelmezőség.
„Komoly figyelmeztetés ez a következő szezonra készülő termelőknek” – nyilatkozta Kovács János, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács szakértője. „Akik most kezdenek tervezni, számolniuk kell azzal, hogy az európai túlkínálat 2025 első felére is áthúzódhat. Különösen akkor, ha a nagyobb nyugat-európai termelők ismét növelik a termőterületeiket.”
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a póréhagyma termőterülete 2023-ban 3,2 százalékkal növekedett az előző évhez képest, miközben a termésmennyiség 7 százalékkal emelkedett. A túltermelés jelei már tavaly ősszel mutatkoztak, amikor a holland és belga termelők a vártnál nagyobb mennyiséget betakarítva szembesültek az értékesítési nehézségekkel. A helyzetet rontotta, hogy a magas energiaköltségek miatt sok kiskereskedelmi lánc az olcsóbb import termékeket részesítette előnyben.
A magyar termelők számára különösen fontos a következő hetekben a piaci trendek követése és a termelési döntések megfontolt meghozatala. A jövő évi vetésterület-csökkentés vagy a korai és késői fajták arányának átgondolása lehet indokolt. Érdemes megfontolni a közvetlen értékesítési csatornák erősítését is, mivel a hazai gasztronómiai igényeket kiszolgáló kisebb volumenű, de magasabb hozzáadott értékű termelés nagyobb árstabilitást biztosíthat.
A jelenlegi piaci helyzet azt jelzi, hogy csak a leghatékonyabb és a piacot pontosan ismerő termelők tudnak talpon maradni. Az elkövetkező két hónapban javasolt a szerződéses feltételek újratárgyalása a felvásárlókkal, és a termelési költségek szigorú kontrollja a jövedelmezőség fenntartása érdekében.
