A hétvégi esőben porzó parcellákat nézve érkeztem Öskün a Közösségi Ökológiai Gazdaság bemutatójára, ahol gazdák és kertbarátok csoportja gyűlt össze a vízmegtartás praktikus megoldásait tanulmányozni. Az áprilisi szeszélyes időjárás tökéletesen illusztrálta a problémát: hirtelen lezúduló csapadék után napokig tartó szárazság következik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szélsőséges csapadékeloszlás már hazánk valamennyi régióját érinti, egyre sürgetőbbé téve a helyi vízgazdálkodási megoldásokat.
A gazdaságban elsőként az esőkert koncepcióját mutatták be, amely nem más, mint a telken belüli mélyebb fekvésű terület tudatos kialakítása, ahol az esővíz összegyűlik és fokozatosan szivárog a talajba. „Nem kell profi vízmérnöknek lenni hozzá, elég megfigyelni, merre folyik természetesen a víz a kertünkben” – magyarázta Kovács Péter kertépítő. A bemutatón látott esőkertek többféle méretben készültek: a legkisebb mindössze 3 négyzetméter, ideális megoldás családi házakhoz.
A kivitelezés lépései egyszerűek: a kiválasztott mélyebb területet 20-30 cm-rel tovább mélyítik, a kitermelt földből pedig enyhe töltést alakítanak ki a víz megtartására. A kialakított mélyedést vízkedvelő, de szárazságtűrő növényekkel telepítik be – a helyszínen mocsári nőszirom, sásliliom és díszfüvek alkották a növénykompozíciót. Az AKI PÁIR adatai szerint egy 5 négyzetméteres esőkert kialakítása növényekkel együtt 15-20 ezer forintba kerül, viszont a háztartások öntözővíz-igényét akár 30%-kal csökkentheti.
A szakmai nap másik slágere a „holtfasövény” volt, amely egyszerre szolgál vízmegtartó, élőhely-teremtő és szélvédő funkciókat. „A kertben, gyümölcsösben keletkező nyesedéket, gallyakat nem égetjük el, hanem függőleges ‘kerítést’ építünk belőlük” – mutatta Szilágyi Márta biogazdálkodó. A módszer a NÉBIH előírásait is betartja, hiszen a növényi hulladék hasznosul, nem keletkezik légszennyezés. A holtfasövényt érdemes a telek legalacsonyabb pontjánál vagy lejtős területek mentén kialakítani.
Különösen érdekes volt a családok beszámolója arról, hogyan integrálták ezeket a módszereket városi kiskertekbe. „Tavaly nyáron a legforróbb napokon sem kellett öntöznünk a paradicsomot, miután kialakítottuk az esőkertet mellette” – osztotta meg tapasztalatát egy fiatal pár, akik 300 négyzetméteres telkükön alkalmazzák a természetes vízmegtartást.
A rendezvény zárásként a résztvevők átvehettek egy gyakorlati útmutatót, amely lépésről lépésre segíti az otthoni megvalósítást. Ezek a kis léptékű beavatkozások nemcsak a vízszámlát csökkentik, de példát mutatnak a közösségnek is. A NAK felhívta a figyelmet: május 15-ig lehet jelentkezni a „Zöldebb kertek” programra, amely szakmai tanácsadással segíti a víztakarékos kertek kialakítását. Háztartásonként, kiskerti léptékben is sokat tehetünk a klímaváltozás hatásainak enyhítéséért – csak egy ásó és néhány óra munka szükséges hozzá.
