Dr. Palkovics László Amand kertészmérnököt, növényvédelmi szakembert, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara egyetemi tanárát a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki március 15-e alkalmából. Az elismerés több évtizedes tudományos és oktatói munkásságát ismeri el, amely a hazai növényvédelem, virológiai kutatások és az agrár felsőoktatás területén egyaránt kiemelkedő eredményeket hozott. A professzor pályája a budapesti botanikus kert kisegítő kerti munkásától vezetett a magyar növényvédelem egyik legismertebb szakemberévé válásáig.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje az egyik legmagasabb állami kitüntetés, amelyet kiemelkedő tudományos és szakmai teljesítményért adományoznak. „Ez egy hatalmas megtiszteltetés, hiszen a kitüntetések között az egyik legmagasabb szinten levő elismerésről beszélünk” – mondta a professzor a kitüntetés átvételekor. Különösen értékeli, hogy a Széchenyi István Egyetem terjesztette elő a díjra, és hogy az eseményt széles nyilvánosság előtt közvetítették.
A professzor pályája szokatlan módon indult: budapesti mérnöki családban nőtt fel, ahol a műszaki irány volt meghatározó. „A szüleim és a húgom is gépészmérnökök, a családban ez volt a meghatározó irány” – emlékezik vissza. A természet iránti érdeklődés azonban már gyermekkorában megmutatkozott, amit a zalai nagyszülőknél töltött nyarak alapoztak meg. „Az a természeti környezet, a szőlők, az erdők, a növények világa mély nyomot hagyott bennem” – mesélte.
Elsőre nem nyert felvételt a Kertészeti Egyetemre, így egy évig az egyetem botanikus kertjében dolgozott kisegítő kerti munkásként. „Ez az év döntő jelentőségű volt. Ott dőlt el végleg, hogy ezzel szeretnék foglalkozni” – mondta. Egyetemi tanulmányai során a növényvédelem és a genetika iránt kezdett érdeklődni, majd a Genetika Tanszéken helyezkedett el, ahol a szilvahimlővírus kutatására jelölték ki. Ezt követően tizennégy évig dolgozott a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban, ahol növényi vírusokkal, diagnosztikával és rezisztencianemesítéssel foglalkozott.
A professzor részletesen beszélt a nemesítési folyamatok összetettségéről, különösen a fás növények esetében. „A hagyományos keresztezéses nemesítés rendkívül hosszadalmas és sokszor bizonytalan kimenetelű folyamat. Egy-egy eredmény akár évtizedekbe is telhet” – magyarázta. Kiemelte, hogy a transzgénikus technológia és a génszerkesztés olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehetne ellenálló növényeket előállítani.
Az oktatás végig központi szerepet töltött be pályáján. Több mint négy éve a Széchenyi István Egyetemen oktatja különböző szinteken a hallgatókat növénykórtanra és növényvédelemre. „Számomra az oktatás mindig kiemelten fontos volt, talán ezért is állnak hozzám közel azok az elismerések, amelyek ehhez kapcsolódnak” – mondta. A tudományos utánpótlás nevelését kulcsfontosságúnak tartja: „Az egyik legnagyobb eredmény az, amikor egy hallgató szakmailag fejlődik, és később maga is hozzájárul a tudományhoz.”
A mai tudományos és oktatási környezetet jelentősen megváltozottnak látja. „Teljesen felgyorsult a világ. Ma már folyamatos az információáramlás, azonnali reakciókat várnak, és óriási a verseny a publikációk terén” – mondta, hozzátéve, hogy ez komoly terhet ró a fiatalokra is. A modern biotechnológiai megoldások társadalmi megítéléséről úgy véli, hogy elsősorban kommunikációs problémáról van szó. „Ha az emberek jobban értenék, miről van szó, sokkal nyitottabbak lennének” – fogalmazott.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje sokrétű, évtizedeken átívelő életpályájának elismerése. A kitüntetés visszajelzés számára arról, hogy munkája mások számára is értéket képvisel. A professzor pályája példaként szolgál arra, hogyan válhat egy fiatal, természet iránt érdeklődő budapesti fiúból a magyar növényvédelem elismert szakembere, aki generációk képzésében vett részt és jelentős tudományos eredményeket ért el a virológia és a növényvédelem területén.
