A görögországi száj- és körömfájás járvány március végére 17 aktív gócpontra bővült, összesen 282 megerősített esettel 3909 fogékony állat között. A Világ Állategészségügyi Szervezet (WOAH) legfrissebb jelentése szerint a SAT-1 szerotípusú vírus elsősorban juh-, kecske- és szarvasmarha-telepeken terjed Leszbosz, Pelopi és Nápisz térségében. Hazánkban a NÉBIH folyamatos készültségben áll, és a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Egyesületének elnöke, Gera Mihály hangsúlyozza: „A telepvezetők felelőssége, hogy az állategészségügyi előírásokat betartsák, mert egy behurcolás az egész ágazatot megbéníthatja.”
A járványügyi adatok szerint egyetlen sertéstelepen sem jelent meg a kórokozó, ami a zárt tartási rendszerek hatékonyságát mutatja. A vegyes állománnyal rendelkező gazdaságok viszont fokozott kockázatnak vannak kitéve: Leszboszon egy 199 egyedes, juhot és szarvasmarhát is tartó telepen 11 állat fertőződött meg, míg egy 331 állatból álló vegyes farmon 25 eset fordult elő. A WOAH adatbázisa szerint a kitörések 90 százaléka 200 állat alatti telepeken történt, ahol a járványügyi elkülönítés és a forgalomkorlátozás végrehajtása nehezebb.
A száj- és körömfájás gazdasági következményei rendkívül súlyosak. A beteg állatok tejhozama 30-50 százalékkal csökken, a sánta egyedek súlygyarapodása leáll, a szaporodóképesség hónapokig károsodott marad. A 28/2015. VM rendelet értelmében a gyanús eseteket 24 órán belül jelenteni kell a járási hivatalnak. Az 1998. évi XXVIII. törvény az állatvédelemről rendelkezik a kényszervágás feltételeiről, az érintett állományok felszámolása pedig az Állattenyésztési törvény (2019. évi LII.) keretei között zajlik.
Magyar telepeken a védekezés alapja a bio-biztonság szigorítása. A NÉBIH iránymutatása szerint a telep bejáratánál kötelező a járműfertőtlenítő kapuk működtetése, a látogatók számának minimalizálása, valamint a takarmány és almoanyag eredet-ellenőrzése. A munkavédelmi szempontból kulcsfontosságú, hogy a telepre belépő személyek védőruházatot viseljenek, amelyet az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről alapján a munkáltató biztosít. A fertőtlenítőszerek használata során az EN 14675 szabvány szerinti hatásspektrumú készítmények alkalmazása kötelező.
Az élőállat-szállítás az egyik legkritikusabb járványterjedési útvonal. A görög hatóságok minden érintett gazdaságra 21 napos mozgási tilalmat rendeltek el, a 3 kilométeres védőkörzetben pedig állategészségügyi vizsgálat nélkül egyetlen juh vagy marha sem hagyhatja el a telepet. Magyarországon a hatósági állatorvos az Állategészségügyi Szabályzat szerint havonta ellenőrzi a telepen vezetett nyilvántartásokat, beleértve a takarmány-beszállítási és állatmozgási naplókat.
A korai felismerés döntő jelentőségű. A száj- és körömfájás első tünetei a szájnyálkahártyán és a körömök körül megjelenő hólyagok, melyeket lázas állapot, étvágytalanság és fokozott nyálfolyás kísér. A telepvezetőknek napi kétszeri állategészségügyi szemlét kell tartaniuk, amelynek eredményét az üzemeltetési naplóban dokumentálni kell. A gyanús eseteknél azonnal el kell különíteni az állatot, és értesíteni a hatósági állatorvost.
A görög járvány fő kockázata, hogy a SAT-1 szerotípus Afrikából származik, és az európai állományok immunológiailag naivak vele szemben. A magyar készletekben tárolt vakcinák az O, A és Asia-1 típusok ellen védnek, SAT-1 elleni oltóanyag vészhelyzeti rendelésre beszerezhető az Európai Vakcina Bank készleteiből. A WOAH ajánlása szerint a vakcinázás csak országos kampány keretében hatékony, egyedi telepi szinten nem nyújt kellő védelmet.
A gazdasági hatások elemzése szerint egy 100 tehenes tejelő telepen a járvány 15-20 millió forintos közvetlen veszteséget okoz a kiesett tejtermelés és a kényszervágások miatt, a forgalmi tilalmak miatti késedelmes értékesítés pedig további 8-10 millió forinttal növeli a kárt. A biztosítók az állategészségügyi járványokat kizárják a fedezet alól, kivéve ha külön záradékkal szerepel a kötvényben.
A munkavédelmi megbízottaknak kiemelt feladata a fertőtlenítési protokoll betartatása. A nátrium-hidroxid alapú, legalább 2 százalékos koncentrációjú oldatok alkalmasak a vírus elpusztítására, de a kijuttatás során védőkesztyű, védőszemüveg és gumicsizma viselése kötelező. A telepek dolgozóinak az Állategészségügyi Szabályzat szerint évente legalább egy alkalommal részletes oktatásban kell részesülniük a járványvédekezés lépéseiről.
A magyar hatóságok a görög esetek kapcsán megerősítették az importellenőrzést. A NÉBIH tájékoztatása szerint görög eredetű élő kérődzők behozatala tilos, az onnan érkező takarmányszállítmányokat járványügyi szempontból felülvizsgálják. A határ menti megyékben fokozott figyelmet fordítanak a turistaforgalomból eredő kockázatokra is, különösen a hegyvidéki legelőkön szabadon mozgó juh- és kecskeállományok esetében.
Magyar telepvezetőknek most kell felülvizsgálniuk a kockázatértékelést az Mvt. 54. paragrafusa szerint, különös tekintettel a járványügyi veszélyekre. A munkavédelmi oktatás keretében ismertessék a dolgozókkal a száj- és körömfájás felismerésének módját, a jelentési kötelezettséget és a fertőtlenítési eljárásokat. Tartsanak rendszeres bio-biztonsági auditot, ellenőrizzék a fertőtlenítő kapuk működését, és biztosítsák az egyszer használatos védőruházat készletét. A megelőzés minden beruházásnál olcsóbb, a görög járvány tanulsága egyértelmű: a következetes védekezés az egyetlen garancia a termelés folyamatosságára és a gazdaság fennmaradására.
