A német statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint a szomszédos ország epertermése 2026-ban 30 éves mélypontot, 71 300 tonnát ért el, a spárgabetakarítás pedig az elmúlt hat év átlagától 10%-kal, 100 300 tonnára csökkent. A fejleményt elsősorban a folyamatosan csökkenő termőterületek – az eper esetében 2020-hoz képest 18,5%-os visszaesés – és az idénségi kedvezőtlen időjárás hozta. Alsó-Szászország maradt mindkét kultúra meghatározó termesztő régiója, ahol a gazdákat a piaci, munkaerő- és költséghelyzet alapján történő döntések vezérlik. A kormányzati szervek szerint a spárga esetében a technológiai fejlesztések nem tudták kompenzálni a termőterület évi átlagosan 1,5%-os csökkenését.
A hazai exportra nézve a spárgatermés adatai kiemelkedő fontosságúak, hiszen a magyar kb. 4500 tonnás termés ötöde a német piacra kerül. Az elmúlt évtizedben a hazai termőterület 1500 hektárról 800-1000 hektárra csökkent, de a termésmennyiség megközelítőleg állandó, 4-5000 tonna között maradt. Egy dunántúli nagytermelő szerint: „A stabil hozamok mellett a német piacra való felkészülés legnagyobb kihívása ma már nem a mennyiség, hanem a minőség és a fogyasztói ízlésváltozás követése, például a zöld spárga iránti egyre nagyobb kereslet.” A helyzetet árnyalja, hogy a német fogyasztói kereslet is mérséklődni kezd, így a kisebb termelés nem feltétlenül eredményez magasabb behozatali árat. Hazánkban a hazai piac telítettebb, az eper túlnyomó része belföldön fogy el.
A rövid távú kilátások értékelésekor a magyar spárgatermesztőknek a változó német piaci igényekre, különösen a zöld spárgára való átállás lehetőségére kell fókuszálniuk, miközben a saját hozamstabilitásukat olyan kockázatok, mint a tavaszi fagyok és aszályok ellen védeniük kell. Az értékesítés során a szerződéses fegyelem, a pontos minőségbesorolás és a rugalmas logisztika kulcsfontosságú marad, hogy a német piac csökkenő, de továbbra is jelentős szereplőjeként tudjanak megmaradni.
