Aszály és kalászosok: Hogyan tovább a magyar mezőgazdaságban?

Zsófia Tóth
Szerző
3 perces olvasmány

A jász-nagykun-szolnok megyei gazdaságokat idén a szárazság kíméletlenül sújtotta, ahogyan azt Vincze László termelő tapasztalta. A helyi időjárási adatok szerint egy teljes hónap alatt mindössze hat milliméter csapadék hullott, ami nyolc külön szakaszban, lényegében értékelhetetlen mennyiség volt a növények számára. „Minden adott volt a jó terméshez: minőségi vetőmag, tápanyag, védelem. A víz azonban hiányzott, és ez kivégezte a növényzetet,” mondja a gazdálkodó. Azok a termelők, akik jelentős összegeket fektettek be, gyakran csak csekély termést takaríthattak be, míg a visszafogottabb technológiával dolgozók kisebb veszteséggel éltek meg. A helyzet annyira súlyos, hogy a térségben már a búzatermesztés jövője is kérdésessé válik. A lehetséges megoldás az öntözés lenne, de a vízhiány és a hiányzó infrastruktúra ezt is lehetetlenné teszi.

Ellentétben, Tolna megyében Kocsis János termelő tapasztalatai reményt adnak. Ugyanazon a gazdaságon belül a különböző búzafajták hektáronként akár két tonna terméskülönbséget hoztak, ami a megfelelő genetika kiválasztásának fontosságát hangsúlyozza. „Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbség lehet a fajták között,” mondja Kocsis. A sikeres termés kulcsa nem csak a fajta, hanem a precízen időzített műveletek voltak: az október végi csapadék előtt vetett területek jobban teljesítettek. A gazdálkodó hangsúlyozta a megelőző növényvédelem és a talajt kímélő, grubberes művelés értékét is. Emellett figyelmeztetett a túlzott műtrágya-alkalmazás gazdaságtalanságára a jelenlegi árak mellett, és a permetlékészítéshez használt víz minőségének ellenőrzésére, mert az a hatóanyagok hatékonyságát alapvetően befolyásolja.

Az idei év tanulsága számos kistermelő számára egyértelmű: a monoton, nagy költségvetésű technológiák egyre kockázatosabbak a változó időjárás mellett. A helyi adaptáció, a megfelelő fajtaválasztás, a talajvíz megőrzése és a pontos időzítés kerül előtérbe. A növényvédelmi napló vezetése és a vízminőség figyelése is alapvető higiéniás előírás, ami a hatékonyságot növeli. A közösségek számára a helyi gazdaságok fenntarthatósága kulcsfontosságú; a stabil termelők biztosítják a helyi munkahelyeket és a regionális élelmiszerellátást.

  • Monoton, nagy költségvetésű technológiák kockázata
  • Helyi adaptáció fontossága
  • Megfelelő fajtaválasztás
  • Talajvíz megőrzése
  • Pontos időzítés
  • Növényvédelmi napló vezetése

A jövő szezonra a tanulságok gyakorlati alkalmazása a legfontosabb: vegyék figyelembe az elővetemény hatását, válasszák meg a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó fajtákat, és időzzék meg a műveleteiket a csapadékhoz igazítva. A felelős gazdálkodás a változó körülmények között is a legbiztosabb út a túléléshez.

Megyék Termelők Megjegyzések
Jász-Nagykun-Szolnok Vincze László A szárazság nehézségei
Tolna Kocsis János Genetika és technológiai alkalmazások
Cikk megosztása