A 2026-os évet súlyos aszály jellemezi Magyarországon, ami a kukoricatermesztést különösen érinti a Hajdúságban. A tartós csapadékhiány a virágzás és szemképződés kritikus időszakában jelentős terméskiesést okozott. A gazdák egy része már nem várja meg a szem betakarítását, hanem kényszerű megoldásként a károsodott növényállományt zölden levágják és silózzák. Az Agrárminisztérium augusztus 15-ig lehetővé tette ezt a kárenyhítési lehetőséget, amely azonban csak a veszteség mérséklését szolgálja, nem pótolja a szemtermést.
A helyzet a hazai takarmánypiacra jelentős nyomást gyakorol. A kukorica a takarmányozás egyik alapvető összetevője, így a kínálat visszaesése dráguláshoz vezethet. Ez közvetlenül érinti az állattartó gazdaságokat, mivel a takarmányköltségek jelentős részt tesznek ki a baromfi-, sertés- és szarvasmarha-tartás kiadásaiban. Egy dél-alföldi takarmánykereskedő szerint: „A helyi zöldtakarmány-kínálat drasztikusan csökkent, és már most érezhető a felvásárlási nyomás a minőségi takarmányok piacán.”
A takarmányárak emelkedése hosszabb távon továbbterjedhet az élelmiszerláncban, és hozzájárulhat a hús, tej és tojás feldolgozási költségeinek növekedéséhez. A végső fogyasztói árakat azonban számos további tényező befolyásolja, többek között az importlehetőségek, a nemzetközi piaci árak és a kereslet. A rövid távú kockázat a takarmányellátás bizonytalansága és a működési tőke megnövekedő igénye a gazdaságoknál.
A gazdáknak a következő hetekben először a kárenyhítési jelentés benyújtására kell koncentrálniuk a határidő betartásával. A silózott anyag minőségének dokumentálása kulcsfontosságú az értékesítéshez. Az állattartóknak érdemes felmérniük takarmánykészleteiket, és korai szerződésekkel fedezniük egy részüket a várható piaci szűkület miatt. Az általános tanács a piaci helyzet folyamatos monitorozása és a pénzügyi likviditás biztosítása a változó körülmények között.
