A tavalyi szárító sziromszél érzékennyé tette a tudatunkat, mert nemcsak a búza érett, hanem az is, hogy Magyarország mennyire függ a globális piacoktól, különösen a fehérjétől, kezdi egy szántóföldi vetésforgó közepén álló agrármérnök. Július elején az Európai Bizottság bejelentette az új európai fehérje cselekvési tervet, amely az uniós importfüggőség csökkentését, egy ellenállóbb élelmiszerrendszer kialakítását tűzte ki célul. A terv stratégiai jelentőségű Magyarország számára is, ahol a lokális termesztés és feldolgozás új lehetőségeket kaphat.
Az Európai Unió évente körülbelül 80 millió tonna nyers növényi fehérjét használ fel, de saját termelése csak 67 millió tonna. A különbség pótlásában kulcsszerepet játszik a szója: 2024-25-ben az importált szója és szójadara fehérjetartalma 13,4 millió tonna volt. Az Európai Bizottság célja, hogy 2035-re az uniós olajosmagvakból és fehérjenövényekből származó, takarmányozásra felhasznált fehérje arányát 25,8%-ról 35%-ra növelje. „Ez nem csak számokról szól. Azért dolgozom a családi gazdaságomban, hogy a jövő generációi biztonságosan étkezhessenek,” mondja egy Hajdú-Bihar megyei termelő.
- Helyi fehérjeforrások termesztése
- Borsó és lóbab termesztés
- Hazai körülményekhez adaptált szójafajták
- A hüvelyesek nitrogénkötése
- Csökkenő műtrágyaigény
- Talajminőség javítása
Az aszályos időjárás azonban kihívást jelent, mivel ezek a növények vízigényesebbek – a megfelelő fajtaválasztás és a talaj vízgazdálkodását javító művelési módszerek kulcsfontosságúvá válnak.
A megoldás nem csupán a földeken kezdődik. A közös agrárpolitika (KAP) eszközeivel ösztönzik a fehérjenövények termesztését, de a sikeres átálláshoz szükség van a teljes értéklánc – a tárolástól a feldolgozásig – megerősítésére is. „A gazda csak akkor vált új növényre, ha látja, hogy el tudja adni, és a minőségét meg tudja őrizni”, hangsúlyozza egy dél-alföldi takarmányfeldolgozó üzem vezetője.
| Félév | Fehérje mennyiség (millió tonna) | Import arány (%) |
|---|---|---|
| 2024-25 | 13.4 | N/A |
| 2035 | N/A | 35 |
Az uniós stratégia ösztönözheti a korszerű tisztító-, szárító- és tárolókapacitások fejlesztését hazánkban is. A kutatás és innováció, például a Horizon Europe program keretében, új, aszálytűrőbb fajták és hatékonyabb feldolgozási technológiák kifejlesztését célozza. Mindez elősegítheti a hazai élelmiszeripar fejlődését, különösen a hazai alapanyagokra épülő, magasabb hozzáadott értékű termékek, például növényi alapú ételek vagy takarmánykeverékek gyártását.
Az uniós terv szakpolitikai keretet ad, de a valódi változást a konkrét, a termelők számára gazdaságilag is működőképes intézkedések hozzák majd el. A helyi önellátás erősítése, a hazai fehérjetermelés bővítése és feldolgozása nem csupán stratégiai lépés, hanem közösségi felelősség is – olyan rendszer felépítése, amely ellenállóbbá teszi mind a családi gazdaságokat, mind az egész nemzetet a jövő kihívásaival szemben. A következő lépés a helyi együttműködések – termelői csoportok, szövetkezetek – ösztönzése, hogy az elméleti célok a földeken is gyümölcsözők legyenek.
