A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat ágazatának teljesítményét, foglalkoztatási és beruházási trendjeit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, „Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév” című kiadványa tárja fel. Az adatok alapján Hajdú-Bihar vármegye több szempontból is vezető szerepet tölt be az országos agrárgazdaságban. Ugyanakkor a számok egyértelmű regionális különbségeket és néhány aggasztó tendenciát is mutatnak a foglalkoztatásban és a beruházásokban.
A 2026. évi első negyedévben az ágazatban összesen 85 800 főt foglalkoztattak, ami körülbelül 1,4 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság legnagyobb foglalkoztatója továbbra is Hajdú-Bihar vármegye, ahol 8 644 fő dolgozott. Ezt követi Bács-Kiskun (7 945 fő) és Békés (6 996 fő). Ez a három megye együtt az országos mezőgazdasági foglalkoztatottak több mint 27 százalékát adja. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a legtöbb megyében csökkent a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb, 8,3 százalékos visszaesést Zala vármegyében mérték. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban nőtt az alkalmazottak száma, mindkét térségben 1,5 százalékkal.
Hajdú-Bihar nemcsak a foglalkoztatásban, hanem a beruházásokban is élen jár. Az első negyedévben itt volt a legnagyobb agrárberuházási érték, 8,9 milliárd forint. Szabolcs-Szatmár-Bereg (7 milliárd), Békés (6,1 milliárd) és Győr-Moson-Sopron (5,8 milliárd) is az élen van. Az országos beruházási összérték azonban 77,9 milliárd forint volt, ami 9,5 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Győr-Moson-Sopron megyében a beruházások értéke 40,3 százalékkal, Zalában pedig több mint 61 százalékkal esett vissza. Ellenben jelentős beruházásnövekedést Borsod-Abaúj-Zemplénben (25,6%), Vasban (18,9%) és Baranyában (16,4%) mértek.
A termelési struktúra szempontjából is Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés emelkedik ki. Az állatállomány tekintetében Hajdú-Bihar 109 900 szarvasmarhával, 423 100 sertéssel és 166 200 juhhal jelentős. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a baromfitartásban dominál, 8,1 millió tyúkkal, ami az országos állomány közel egynegyede. A növénytermesztésben 2025-ben a legtöbb kukoricát Szabolcs-Szatmár-Beregben (501 ezer tonna), a legtöbb búzát pedig Békésben (501 ezer tonna) takarították be.
A bruttó átlagkeresetek minden vármegyében növekedtek, de továbbra is jelentős a szórás. Komárom-Esztergom megyében mérték a legmagasabb, 644 800 forintos átlagbért, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben ez az érték 478 000 forint volt. A két szélső érték közötti különbség tehát eléri a 167 ezer forintot.
A következő pontok emelik ki a legfontosabb megállapításokat:
- A mezőgazdaság foglalkoztatottjainak száma 85 800 fő.
- Hajdú-Bihar vármegye a legnagyobb foglalkoztató (8 644 fő).
- Az agrárberuházások legnagyobb értéke 8,9 milliárd forint Hajdú-Biharban.
- Az országos mezőgazdasági beruházási összérték 77,9 milliárd forint.
- Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,6%-os beruházásnövekedés történt.
- A bruttó átlagkereset Komárom-Esztergomban 644 800 forint.
| Vármegye | Foglalkoztatottak száma | Agrárberuházás (milliárd forint) | Bruttó átlagkereset (forint) |
|---|---|---|---|
| Hajdú-Bihar | 8 644 | 8,9 | — |
| Bács-Kiskun | 7 945 | — | — |
| Békés | 6 996 | 6,1 | — |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | — | 7,0 | 478 000 |
| Győr-Moson-Sopron | — | 5,8 | — |
| Komárom-Esztergom | — | — | 644 800 |
Az élelmiszeripar tekintetében a megyei székhelyű vállalkozások termelési értéke meghaladta az 1431 milliárd forintot, 3,6 százalékos növekedést mutatva. Ez azt jelzi, hogy míg a primer termelés beruházási kedve csökkent, a feldolgozóipar továbbra is növekedési pályán maradt. Az adatok összességében egy komplex képet rajzolnak: bizonyos régiók, mint Hajdú-Bihar, erősítik pozíciójukat, mások, mint Zala megye, jelentős visszaeséssel küzdenek. A gazdálkodók számára kulcsfontosságú a piaci és regionális trendek figyelése, valamint a hatékony erőforrás-allokáció a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.
