Aszálykezelési stratégiák Dél-Európában: Tanulságok Magyarországnak

Eszter Nagy
Szerző
Eszter Nagy - Főszerkesztő
3 perces olvasmány

Az aszály és a tartós vízhiány meghatározó kihívássá vált Magyarország mezőgazdasága számára. Az Agrárhírek szerkesztősége tájékoztatása alapján, a klímaváltozás Európát kétszer olyan gyorsan érinti, mint a Föld átlagát, ami az elmúlt években a legkedvezőtlenebb talajnedvességi viszonyokat eredményezte. Dél-Európai országok, mint Spanyolország, Portugália és Törökország már évek óta alkalmaznak átfogó stratégiákat a vízgazdálkodás fejlesztésére, a termesztési szerkezet átalakítására és a technológiai alkalmazkodásra. Ezek a példák Magyarország számára is fontos tanulságokat szolgáltatnak a vidéki közösségek életképességének és a termelés fenntarthatóságának megőrzése érdekében.

  • Klímaváltozás hatásai
  • Vízhiány kezelési stratégiák
  • Precíziós öntözés alkalmazása
  • Kertészeti kultúrák növekedése
  • Helyi jövedelmek diverzifikálása
  • Fenntartható gazdálkodási módszerek

Spanyolországban a mezőgazdaság használja fel az ország vízfelhasználásának mintegy 80 százalékát. A múlt évi rendkívüli hőhullámok kb. 10 milliárd eurós mezőgazdasági veszteséget okoztak. A helyzet kezelésére az ország jelentős beruházásokat hajtott végre: közel 3 millió hektár öntözött terület áll rendelkezésre, melynek kb. 60 százalékán precíziós, csepegtető öntözést alkalmaznak. Párhuzamosan szerkezetváltás is zajlik: a gabonafélék szerepe csökken, a magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúráké nő. A MAGOSZ főtitkárának, Cseh Tibor Andrásnak a tájékoztatójában olvasható, hogy ez az intenzív ágazat működése jelentős mértékben külföldi munkaerőtől és import takarmányoktól függ.

Portugália a vízhiányra többirányú alkalmazkodást mutat be. Az Alqueva-gát öntözőrendszere mintegy 120 ezer hektárnyi területet lát el vízzel, ami hozzájárul az olívatermesztés intenzív fejlődéséhez, ahol a hozam többszöröse a hagyományosnak. Az állattenyésztésben azonban a hagyományos montado-rendszert alkalmazzák, amely paratölgy-erdők természetes árnyékát hasznosítja. Ez a gazdálkodási forma egyszerre szolgálja az állattenyésztést, a parafatermelést, a méhészetet és a vadgazdálkodást, vagyis ugyanazon a területen többféle jövedelemforrást biztosít – hangsúlyozzák a szakértők. Ez a megközelítés csökkenti az állatok hőstresszét és növeli a vidéki jövedelmek diverzitását.

Törökország a Gigászi beruházások útján készül a kihívásokra. A Güneydoğu Anadolu Projesi (GAP) program keretében 22 gát és 19 vízerőmű épül, amely akár 2 millió hektárnyi terület öntözését tenné lehetővé. Összehasonlításképp, Magyarországon jelenleg kb. 150 ezer hektáron folyik öntözés. A projekt célja a termésbiztonság javításán és az időjárási kitettség csökkentésén túl a regionális fejlődés elősegítése is.

Ország Öntözött Terület (hektár) Főbb Stratégiák
Spanyolország 3 millió Precíziós öntözés, kertészeti kultúrák növelése
Portugália 120 ezer Alqueva-gát, montado rendszer
Törökország 2 millió Gigászi beruházások, GAP program
Magyarország 150 ezer Beszállítói kapcsolatok, fenntarthatóság

A dél-európai példák közös nevezője, hogy a víz a legfontosabb termelési tényezővé vált. Az alkalmazkodás hosszú távú stratégiát igényel, amely együttesen érinti a vízgazdálkodást, a termesztési szerkezetet és a technológiákat. Magyarországnak is átfogó, a hazai természeti és gazdasági adottságoknak megfelelő út kiválasztására kell törekednie. A legfontosabb tanulság, hogy a jövő mezőgazdaságának fenntarthatósága a víz rendelkezésre állásán és az azt megőrző felelős gazdálkodáson fog múlni. A jövőbeli támogatási és jogi kereteknek ezt a célt kell szolgálniuk.

Cikk megosztása