Őszibarack-termesztés: Miért szorulunk importra?

Bálint Kovács
Szerző
2 perces olvasmány

Az idei őszibarack-szezon ismételt kihívásokat hozott, miközben a hazai fogyasztás jelentős részét importból fedezzük. Az AKI PÁIR adatai szerint az éves hazai termés jellemzően 10-20 ezer tonna között ingadozik, míg az import becsült volumene eléri a 10-15 ezer tonnát. A tavaszi fagyok mellett az elöregedett ültetvények és az elavult termesztéstechnológia korlátozza a teljesítményt. A hazai ültetvényterület mára alig 2400 hektárra csökkent, miközben a legkorszerűbb művelési rendszerekkel akár 30-50 tonna/hektár hozam is elérhető lenne.

A termésátlag hazánkban jelenleg csak 3-5 tonna/hektár. A NAK elemzése szerint a korlátozó tényezők között szerepel a nem megfelelő termőhely- és fajtaválasztás valamint a hiányos öntözés. „Ma a hazai gyümölcstermesztés főleg a korai virágzású csonthéjasok esetében orosz rulettet játszik” – hangsúlyozzák a szakértők. Ugyanakkor jelentős előnyünk, hogy a hűvösebb klímánk harmonikusabb ízanyag-képzést eredményez mint a déli importtermékeknél. A rövidebb szállítási távolság potenciális exportelőny is lehetne, főként a keleti piacok felé.

A magyar termelők számára a legfontosabb rövid távú teendő a fajtaállomány korszerűsítése és az öntözési rendszerek fejlesztése. A stabil, minőségi árualap kialakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak a hazai piacot lássuk el hanem exportra is termelhessünk. A feldolgozóipar növekvő igénye további piaci lehetőséget rejt, amit csak megbízható hazai nyersanyaggal lehet kiaknázni.

  • Hazai termés ingadozása
  • Import volumene
  • Tavaszi fagyok hatása
  • Elöregedett ültetvények
  • Öntözési rendszerek fejlesztése
  • Piaci lehetőségek a feldolgozóiparban
Év Hazai termés (tonna) Import (tonna)
2021 15 000 12 000
2022 18 000 10 000
2023 12 000 14 000
Cikk megosztása