Az extrém hőség és tartós szárazság mérföldkőhöz érkezett a hazai termesztésben. A Napraforgó állományok egy részét már betakarították, ami rendhagyóan korai időpont. A szinte teljes csapadékmentes augusztus első felében a nappali maximumok 35-40 °C körül mozogtak, az éjszakák is melegek voltak. Az OMSZ adatai alapján súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki, különösen az Alföldön, ahol a talajnedvesség-hiány kritikus. Ez a kombináció kényszerérést okoz, jelentősen csökkentve a termésmennyiséget és rontva a minőséget a napraforgónál, a kukoricánál és a gyümölcsösökben egyaránt.
A kukorica öntözetlen állományain erős fonnyadás és felszáradás figyelhető, a csövek lefelé fordultak. A takácsatka terjedésének veszélye tovább nő a száraz, meleg időben. A napraforgó esetében az aszály mellett a napégés és a tányérrothadások jelentenek komoly minőségbeli kockázatot. Egy dél-alföldi termelő szerint: „Olyan gyorsan szárad a növény, hogy alig van idő az optimális betakarítási ablak kihasználására. A magszemek kiszáradhatnak a olajtartalom csökkenhet.” A szeptemberre tervezett őszi repcevetés szempontjából a száraz felső talajréteg jelent problémát, mivel a kelés egyenetlen és vontatott lehet, ami a növényeket hosszabb ideig érzékenyvé teszi a földibolhák támadásával szemben. A szőlőszüret közeledtével a szürkepenészes rothadás kockázata nő, miközben az amerikai szőlőkabóca populációja is emelkedik, fenntartva a fitoplazma terjedésének veszélyét.
A kertészeti és gyümölcstermesztési ágazatban a napégés a legjelentősebb kockázat. Világos, beszáradó foltok jelentek meg a gyümölcsökön és a leveleken. A vízhiány tovább fokozza a kárt. Az almatermésűeknél a kombináció korai lombhullást, gyümölcshullást és kisebb termésméretet okozhat. Az érett gyümölcsöket poloskák, darazsak és muslicák is megtámadhatják, a sebzéseken keresztül pedig gyümölcsrothadást okozó gombák telepedhetnek meg. Ezek ellen csak a pontos időzítésű betakarítással lehet védekezni.
A rövid távú teendők a még fennálló kockázatok kezelésére összpontosulnak. A zöld kukoricaállományokban folyamatosan figyelni kell a takácsatkára. A napraforgó betakarítását a növény állapota és a mag nedvességtartalma alapján kell időzíteni, a minőségromlás elkerülése érdekében. Gyümölcsösökben az egyenletes öntözéssel, talajtakaró anyagokkal és az erős lombritkítás kerülésével csökkenthető a napégés káros hatása. Az őszire készülve a repcevetés előtt alaposan fel kell mérni a talaj nedvességtartalmát, és szükség esetén a vetésidőt csapadékot követően kell beállítani. A korai betakarítás és a pontos fenntartási munkálatok kulcsfontosságúak a veszteségek minimalizálásához ebben az extrém évben.
- Erős fonnyadás a kukoricánál
- Napégés a gyümölcsökön
- Tányérrothadás a napraforgónál
- Kritikus talajnedvesség az Alföldön
- Szürkepenészes rothadás kockázata a szőlőn
- Földibolhák támadása a repcén
| Probléma | Kockázat | Megoldás |
|---|---|---|
| Napégés | Gyümölcsök károsodása | Pontos időzítésű betakarítás |
| Takácsatka terjedés | Növények gyengítése | Folyamatos figyelemmel kísérés |
| Talajnedvesség hiány | Csökkent termésmennyiség | Öntözés és talajfelmérés |
| Szürkepenészes rothadás | Szőlőtermés csökkenés | Kockázatok előrejelzése |
| Egységes öntözés hiánya | Napégés fokozódása | Takaró anyagok alkalmazása |
| Koraí lombhullás | Minőség romlás | Időszakos felügyelet |
