Új szövetkezeti modell a méhészeknek: erősödő alkupozíció és generációváltás

Zsófia Tóth
Szerző
3 perces olvasmány

A Mézerdő Méhészet koncepciója egy önkéntes szövetkezeti modell létrehozását javasolja a magyar méhészek számára, amelyet most már eljuttattak az Agrárminisztériumhoz is. A cél, hogy reagáljanak a sok kis és közepes gazdaságnak jelentkező piaci kiszolgáltatottságra.

Az OMME 2024-es felmérése szerint Magyarországon több mint 21 ezer méhészet működik 1,1 millió méhcsaláddal. Erősnek tűnik a szakma, de a valóság az, hogy a méhészek túlnyomó része önállóan értékesít és egyedül kevés tárgyalóerőt képvisel a nagyobb vevőkkel szemben. Emiatt gyakran alacsonyabb felvásárlási árat kénytelenek elfogadni, ami nehezíti gazdaságuk fenntartható fejlesztését.

„Ha sorra szűnnek meg a méhészetek, nemcsak magyar mézből lesz kevesebb. Az általuk fenntartott méhcsaládokkal együtt beporzó méhek milliói tűnhetnek el a tájból. A méhészek megélhetése ezért nem csupán egy szakma belügye: a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és a természetes élővilág jövőjéről is szól” – fogalmazott a Mézerdő Méhészet.

Az új javaslat önkéntes szövetkezetek létrehozását célozza. Fontos hangsúlyozni: nem lenne kötelező a tagság, és senki sem kellene, hogy közös tulajdonba adja méhállományát vagy eszközeit. A méhész megtartaná szakmai önállóságát és saját márkáját is. A szövetkezet olyan feladatokat vállalna át, amelyeket egy kis gazdaság egyedül nehezen old meg:

  • méz összegyűjtése
  • minőségellenőrzése
  • értékesítésre való előkészítése
  • nagy vevőkkel való tárgyalás
  • közös magyar márka építése
  • szakmai önállóság megőrzése

A rendszerben a méhész előleget kapna a leadott mézéért, majd az értékesítés után végeznék el a végleges elszámolást a közös költségek és a termék minősége alapján. A modell a generációváltást is segítené, hiszen a fiatal, pályakezdő méhészek tapasztalt mentoroktól tanulhatnának és segítséget kaphatnának egy működő gazdaság átvételéhez.

„A szövetkezet számunkra nem cél, hanem eszköz. Arra való, hogy a méhész úgy maradhasson önálló, hogy közben ne maradjon egyedül a piacon” – hangsúlyozták a kezdeményezők.

A terv szerint egy 120 napos egyeztetést követően 2027-ben három különböző régióban indulna próbaüzem, valódi piaci körülmények között. A teljes, ötéves országos program költségét 17,7–22,5 milliárd forintra becsülik, amelyet állami, uniós forrásokból és a tagok hozzájárulásából kívánnak finanszírozni.

A kezdeményezés célja egy hosszú távú megoldás kidolgozása, amely erősíti a termelők alkupozícióját, segíti a fiatal belépőket, megőrzi a szakmai tudást és növeli a magyar méz iránti bizalmat.

Cikk megosztása