Klímastabil mezőgazdaság: Ausztria tervei
Ausztriában, különösen a Burgenland tartományban, a magyar határhoz hasonló aszálykárokkal küzdenek a termelők, akik hosszú távú, stabil megoldásokat és igazságosabb biztosítási rendszert sürgetnek. A látvány ugyanaz a határ mindkét oldalán: számtalan növény szenved a vízhiánytól. A szomszédos földterületeken is óriási különbségek mutatkoznak a kukorica fejlődésében vagy a napraforgó méretében. A helyi gazdák, hasonlóan a magyar gyakorlathoz, több szóját és rövid tenyészidejű növényeket, például kölest is próbálnak, amelyek jobban ellenállnak a szárazságnak.
A károk nagyságrendje egyre növekszik. 2026-ban Ausztriában rekordot jelentő, 1 milliárd eurós aszálykárt jegyeztek fel, amelynek jelentős része Burgenlandot érinti. A tartományban tavasz óta átlagosan 39 százalékkal esett kevesebb csapadék, egyes időszakokban a hiány elérte a 70 százalékot is. Burgenlandban egyedül 65 millió euró kár keletkezett, amely teljes terméskieséseket és állattartó gazdaságokban kényszervágásokat is eredményezett.
A klímaváltozás hatására az állami támogatások feltételei szigorodtak. Az aszálykár-biztosítás, amely 55 százalékos központi támogatással működik, új szabályok alapján csak akkor jár, ha a hőségnapok száma meghaladja a tízéves átlagot. A teljes védelemhez pedig a gazdáknak drágább, prémium csomagot kell választaniuk. Anja Haider-Wallner, Burgenland tartományfőnök-helyettese szerint ez az intézkedés további 1,1 millió eurós terhet rótt a tartomány termelőire.
A termelők számára az időjárási szélsőségek állandó kockázatot jelentenek. Sebastian Bauer, Seewinkelben gazdálkodó termelő, aki Bauaranger néven ismert a közösségi médiában, hangsúlyozza: a hagyományos tapasztalatokra már nem lehet építeni. A magas inputköltségek (gépek, bérleti díjak) mellett egy-egy katasztrofális év pénzügyi összeomláshoz is vezethet. „Nem várhatunk minden évben a kárenyhítésre. Tartós, átlátható terv kell, hogy az osztrák agráriumnak jövőképe legyen” – mondja. Kiemeli a stratégiai vízgazdálkodás fontosságát, amelynek terveivel már télen el kell készülni.
Haider-Wallner szerint a jelenlegi kormányzati megoldások – például a kedvezményes hitelek – nem elegendőek. „A gazdaságok gyors segítséget és a hosszabb távú stratégiát várnak a kormányzattól a klímaválság kezelésére. Csak így biztosítható, hogy a jövőben is fennmaradjon a vidéki élelmiszer-termelés fenntarthatósága” – mondja. A politikus szerint a kamatmentes forgóeszközhitelek elérhetőek a bankoknál állami program nélkül is, és inkább csak növelik az érintett gazdák eladósodottságát. Rövid távú megoldásként a társadalombiztosítási járulékok elengedését javasolja a legsúlyosabban érintetteknél, hogy likviditást biztosítson anélkül, hogy újabb hitelterhek keletkeznének.
A tartományi vezetés konkrét, hatpontos tervet javasol a kormányzatnak:
- Újra megfizethetővé kell tenni az aszálybiztosítást nagyobb állami támogatással.
- Egész Ausztriára kiterjedő vízbiztonsági tervet kell kidolgozni az öntözés, a vízvédelmi beruházások és a talajok vízmegtartó képességének javítása érdekében.
- A természet-helyreállítási alap forrásait a vízvisszatartásra, az egészséges talajok kialakítására kell fordítani.
- Gyorsan ható, országos programra van szükség a talajok humusztartalmának növelésére, a szárazságtűrő fajták elterjesztésére és a víztakarékos technológiák alkalmazására.
- A vendéglátásban kötelező eredetjelölés bevezetésével kell elősegíteni az osztrák élelmiszerek értékesítését és a gazdák tisztességes bevételét.
- Kötelező erejű osztrák klímavédelmi törvényt kell elfogadni, amely a 2040-es klímasemlegesség célját rögzíti, és éves nyomon követést ír elő.
A burgenlandi példa jól mutatja, hogy a klímaváltozás hatásai és a gazdálkodók válaszai nem ismernek határokat. A fenntartható jövő érdekében átfogó, hosszú távú stratégiákra és a központi kormányzat határozott lépéseire van szükség, amelyek a vidéki közösségek életképességét és az élelmiszertermelés biztonságát tartják szem előtt.
