Regionális trendek az EU mezőgazdaságában
Dél-Európa stratégiai fókusza
Az Európai Unió vezető agrártermelői között a mediterrán térség országai egyre markánsabb értékterelő trendet képviselnek. Spanyolország és Portugália az utóbbi évtizedben látványos csoportosulást mutat a kevésbé jövedelmező gabonák területeinek csökkenése, és az olajfák, mandulák, valamint zöldségek ültetvényeinek terjeszkedése között. A Dél-Európában már kialakult stratégia lényege: az értékesített termék volumenénél a minőségre és a magasabb árakra építő termelés megtérülését helyezi előtérbe.
A mesterséges öntözés magas költsége, valamint a műtrágy- és üzemanyagárak nyomása a magyar tanyák számára is ismerős kihívások, amelyek elmélyítik a gazdasági számításokat. Spanyolország például egyidejűleg az EU legnagyobb zöldség- és gyümölcsexportőre, a legnagyobb sertéshúsexportőre és a legnagyobb gabonaimportőre. Ez a kombináció nem vezet kereskedelmi hiányhoz, hiszen az ország agrárkereskedelmi többlete az utóbbi években 12-14 milliárd eurót is elérte.
Magyarország kilátásai
Jelenlegi adottságok és rövid távú kilátások
Magyarország természeti és piaci adottságai különböznek, de a trend iránya hasonló felé mutathat. Az idei USDA-jelentések és helyi felvásárlási árak is azt mutatják, hogy a gabonatermesztés nyereségessége várhatóan tovább szűkül az erősen ingadozó termésbiztonság mellett. Egy alföldi nagyüzemi gazda hangsúlyozza: „A rendszeres aszályperiódusok és a költséghatékonyság elérése miatt át kell gondolnunk a hosszú távú vetésszerkezetet. Egyes területeken már ma is megéri a kukoricánál magasabb bevételt ígérő alternatív kultúrákat, például bizonyos ipari növényeket vagy zöldségféléket, számba venni.”
Hosszú távú átalakulás és piac
Jelenleg még a magyar agrárexport motorja a gabona, takarmány, napraforgóolaj és csirkehús. A KSH és az AKI PÁIR adatai alapján ez a struktúra a következő évtizedekben a klímaváltozás és a verseny nyomásán kénytelen módosulni. Magyarország nem feltétlenül válik teljesen importfüggővé, de a termék- és értékszerkezet átalakulása – például a kertészet vagy a gyümölcstermesztés erősítése – gazdasági szükségszerűség lehet.
A jövő kulcsa
A jövő kulcsa nem az importvolumen, hanem az egy hektárra jutó bruttó jövedelem növelése lesz. A termelőknek a rövid távú árlekövetés mellett a hosszú távú műszaki és piaci átalakulás felé érdemes tervezniük, figyelemmel a rendelkezésre álló vízforrásokra és a csapadékviszonyokra.
