A Bayer és a francia RAGT növénynemesítő közös fejlesztési programot indított új generációs hibridbúzák létrehozására. A tervek szerint a termékek a 2030-as évek elején érkeznének a piacra Európában és Észak-Amerikában. A fejlesztők akár 10 százalékos terméstöbbletet ígérnek az átlagos körülmények között termő, jelenlegi fajtákhoz képest. A célt a gyors növekedés, a robusztus felépítés és a jobb stressztűrés mögött álló, fejlett gyökérrendszer segíti.
A hibridbúzák jelenlegi piaci részesedése Európában alacsony, Németországban és Magyarországon is körülbelül 1-1,5 százalék körül mozog. A német kísérletek 5-7 százalékos, míg egy hazai, hároméves vizsgálat átlagos helyszíneken jelentős, több tízezer forintos bruttó többletbevételt mutatott ki. A tapasztalat szerint azonban a hibrid előnye leginkább átlagos termőhelyi viszonyok között érvényesül, míg a nagyon jó vagy éppen extrém rossz körülmények között csökken a különbség a hagyományos fajtákkal szemben.
Ez magyarázatot adhat a korlátozott elterjedésre. A magyar gazdák körében még a fémzáras, védett fajtákat sem választják mindenhol, a vetésterület mintegy 35 százalékán használják ezeket. A többi helyen saját magot újravetnek, ami hibriddel nem lehetséges. Emellett a hibridbúzák jellemzően euró minőségű, tápi célú gabonát termelnek, nem pedig a prémium malmi vagy a javító minőségi kategóriába tartoznak. Egy felvásárló megjegyzése szerint: „A piacon jelenleg túlkínálat van az euró minőségű búzából, így a termelők körében felmerül a kérdés, hogy a mennyiségi növelés mindig-e a legjobb stratégia.”
A Bayer és a RAGT optimista prognózist adott: szerintük a korszerű hibridbúzák a következő 10-15 évben akár a kontinentális termőterületek 80 százalékán is elterjedhetnek. A rövid távú teendő a magyar termelők számára továbbra is az egyes gazdasági viszonyok alapján történő, megfontolt fajtaválasztás marad. Ez magában foglalja a termőhely specifikus adottságok, a piaci célminőség és a vetőmag-költség egyensúlyba hozását.
