Az Agrárközgazdasági Intézet és a KAP Hálózat Innovációs Egysége szervezésében nemzetközi szakértők találkoztak, hogy megvitatják a klímaváltozás okozta kihívásokat. A konferencia fő tanulsága egyértelmű: mivel Magyarországon az öntözhető terület mindössze 220 ezer hektár, vagyis a szántók kevesebb mint 6%-a, más megoldásokra kell építeni a jövőt. A vetésszerkezet színesítése és az alkalmazkodás itt kezdődik.
Dr. Jonas Schmitt, az ETH Zürich kutatója szerint a kockázatkezelés első védvonala a gazdaságon belül megvalósítható: a diverzifikált vetésforgó. Az a titka, hogy ne csak egy növényt termesztünk, hanem olyanokat választunk, amelyek eltérő időben érnek, más-más időjárási viszonyokat tolerálnak. Így, ha az egyik szenved kárt, a másik még hozhat bevételt. A kutató egy új, többtermékes hozambiztosítási modellről is beszélt, amely a teljes gazdaság teljesítményét nézi, nem csak egy kultúráét, ami olcsóbb és hatékonyabb védelmet jelenthet.
Magyarországon a kockázatok enyhítése jelenleg négy pillérre támaszkodik:
- az agrár-kárenyhítési rendszerre
- díjtámogatott biztosításokra
- jégkármérséklő rendszerre
- jövedelemstabilizációs eszközökre
- diverzifikált vetésforgóra
- okos kockázatmegosztásra
Az aszálykár kezelésében az agrár-kárenyhítési rendszer a legfontosabb, mely 2014 óta mintegy 146 milliárd forintot juttatott el a termelőknek. Azonban, ahogy Dr. Goda Pál, az AKI igazgatója hangsúlyozta, a támogatások nélkül a termelés eredményessége gyakran a nullszaldó közelébe kerülne, vagy veszteséges lenne, mint a kukoricánál. „A termelési szerkezet átalakítása és a helyi adottságokhoz igazodó gazdálkodás erősítése a legfontosabb feladat” – foglalta össze.
A tudás és az adatok megosztása kulcsfontosságú. Kránitz Lívia, az AKI ITE egységvezetője bemutatta a Nemzeti KAP Hálózat munkáját, amely nemzetközi jó gyakorlatokat és naprakész információkat juttat el a gazdálkodókhoz, hogy megalapozottabb döntéseket hozhassanak.
A tanulság minden kistermelő és családi gazdaság számára is világos: a jövő nem egyetlen nagy termésben, hanem a színes vetésforgóban és az okos kockázatmegosztásban rejlik. A következő lépés az, hogy mindenki saját területén átgondolja, milyen ellenállóbb növényeket és üzleti modelleket vezethet be, hogy gazdasága ne csak egy szezonon múljon. A felelős gazdálkodás ma már azt jelenti, hogy előre kell gondolkodni és alkalmazkodni a változó körülményekhez.
| Pillér | Leírás |
|---|---|
| Agrár-kárenyhítési rendszer | Legfontosabb a kockázatok enyhítésében |
| Díjtámogatott biztosítások | Támogatások a gazdálkodóknak |
| Jégkármérséklő rendszer | Jég okozta károk csökkentése |
| Jövedelemstabilizációs eszközök | Jövedelmek biztosítása változó körülmények között |
| Diverzifikált vetésforgó | Kockázatkezelés első lépése |
| Okos kockázatmegosztás | Hatékony védelmi megoldások |
