Az Európai Unió MARS-jelentése (Monitorozó Mezőgazdasági Rendszer) 2025. júliusában egyértelművé teszi: Magyarország az egész kontinensen a legkomolyabb terméskiesés felé tart. A műholdas megfigyelések alapján hazánk szinte minden fontos növénye várható hozama a vörös zónában van, azaz a terméskiesés meghaladja a 10 százalékot. A valós csökkenés az elemzők szerint akár 20-25 százalék is lehet, amihez mérhetőt csak Franciaország egyes régióiban tapasztalnak. Az országos termésátlagok jellemzően 17 százalékkal maradnak el az ötéves átlagtól, amiben már az 2022-es száraz év is benne van.
A jelentés szerint június végén és július közepén ismétlődő hőhullámok sújtották Nyugat- és Dél-Európát, de a legnagyobb bajban a tavaszi vetések vannak. Magyarországon azonban mind az őszi, mind a tavaszi kultúrák szenvedtek jelentős károkat. A táblázatok alapján minden fontos növényünk negatív európai csúcsot állít fel a terméscsökkenés mértékében. A kukorica esetén legalább 22 százalékos terméskiesés várható. A becsült hektári hozamok az ötéves átlaghoz képest:
| Növény | Hozam (tonna/hektár) | Terméskiesés (%) |
|---|---|---|
| Repce | 2,35 | 17 |
| Búza | 4,6 | 16 |
| Tritikálé | 3,6 | 10 |
| Őszi árpa | 4,6 | 17 |
| Silókukorica | 20,9 | 16 |
Európa más részein változatos a kép. Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban a hőstressz és aszály okozott károkat. Belgium, Luxemburg, Németország délnyugati része, Ausztria, Szlovákia és Csehország a tavaszi növények gyengébb fejlődését tapasztalta, gyakran korai, kényszerérésű betakarítással. Lengyelország északkeleti részén az esők akadályozták a betakarítást, míg Észak-Olaszországtól Németországig heves viharok, szél és jégeső okozott lokális károkat.
A jelentés adatai alapvető piaci következményekkel járnak a magyar gazdálkodók számára. Az országban várhatóan szűkebb kínálat alakul ki a gabona és olajos piacokon, ami a hazai felvásárlási árakra hatással lehet. A jelentős terméskiesés fokozottan hangsúlyozza a hatékony készletgazdálkodás és az értékesítési stratégiák szerepét. A takarmányalapok, különösen a kukorica és a silókukorica szűkülete kiemelt figyelmet igényel az állattartó gazdaságok számára.
- Piaci helyzet aktív monitorozása
- Készletek értékesítésének időzítése
- Inputköltségek kalkulációjának felülvizsgálata
- Terméskiesés mértékének nyomon követése
- Készletek optimális kezelésének módjai
- Fokozott figyelem a takarmányárakra
