Petőházi Tamás: Újragondolt vetésszerkezet a magyar földeken

2026. augusztus 13. Egy mezőgazdasági iroda helyisége egy helyzetértékelő megbeszélés helyszíne. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke fogalmazza meg az idei év tanulságait. Az adatok nem szépülnek: az őszi kalászosok hektáronként mintegy egy tonnával kevesebbet hoztak, a kukorica kilátásai rendkívül bizonytalanok. Az üzenet világos: nem egy rossz évünk van, hanem alkalmazkodni kényszerülünk. A legfontosabb lépés most nem egy új csodatechnológia, hanem a teljes vetésszerkezet újragondolása – mondta a szakember.

A helyzet súlyát számok is támasztják alá. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége szerint az országos őszi búzatermés mintegy egymillió tonnával, az őszi árpa további 300 ezer tonnával kevesebb lehet az előző évhez képest. A visszaesés oka a 2026-os tavaszi rendkívüli szárazság, ami kritikus fejlődési szakaszban érte a növényeket. A kukoricánál a helyzet még bonyolultabb: a 589 ezer hektáros vetésterületről csupán 1,5-2 millió tonna termésre számíthatunk, és a növények egy része már most takarmánynak, silónak került betakarításra. „Ez jelentős kiesés” – értékelte Petőházi Tamás. A szakember hangsúlyozta, hogy a korábbi termésátlagokból és megszokott gyakorlatokból már nem lehet kiindulni, különösen amikor a nyári hőhullámok során akár 40 fokos hőmérséklet is kialakulhat több héten át.

A válasz nem lehet az, hogy egyszerűen lecseréljük a kukoricát egy másik növényre. „Át kell gondolni ezt az egészet” – fogalmazott a szakember. A napraforgó sem „jolly joker”, mert annak is vízre van szüksége. A talajkímélő technológiák, mint a no-till, fontos eszközök, de önmagukban nem tudnak esőt csinálni. A megoldás keresésénél a termelési biztonság kerül előtérbe. Olyan rendszert kell kialakítani, amely kiszámítható jövedelmet biztosít. „Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk még termelni, hanem hogy mit érdemes” – mondta Petőházi. Ez azt is jelenti, hogy egyes területeken új növényeket – például bizonyos olajnövényeket vagy a lenet – érdemes lehet kipróbálni, de alapos gazdasági számítások nélkül.

A változás szükségességét mutatja az exportpiac helyzete is. Idén különösen érezhető a túlzott függés az olasz piactól, ami nyomott belpiaci árakat eredményezett. Hosszú távon ez sem fenntartható. A toxinkockázatokat illetően óvatosságra intett a szakember: korai lenne most már toxinosnak minősíteni a még betakarítatlan kukoricát, a helyes következtetést csak a termésvizsgálatok után lehet levonni.

A tanulság egyértelmű a kistermelők és családi gazdaságok számára is: a jövőben nem a maximális termés, hanem a stabil, kockázatkezelt termelés a cél. Érdemes átgondolni a kertben vagy a kis parcellán termesztett növényeket, a vízmegtartó technikákra (pl. mulcsozás) nagyobb hangsúlyt fektetni, és a piacot is szélesíteni, ne egyetlen csatornától függjen a bevétele. A szezon végén fontos lesz felmérni, mely növényekkel volt a legkevesebb gond, és ezekre építeni a jövő évi terveket. Az alkalmazkodás már nem választás, hanem szükségesség.

• Kukorica termelési kilátások
• Őszi búza és árpa termés csökkenés
• Vízmegtartó technikák alkalmazása
• Új növények kipróbálása
• Exportpiaci függőség csökkentése
• Stabil termelés kialakítása