A NAK munkatársai a málta rendezvényen
A találkozó fő hírvonala
A NAK munkatársai tavaly márciusban a málta Mellieħa városában léptek színpadra a 7. EU KAP Hálózati Találkozón. A rendezvény fő hírnöke a víz volt, hiszen a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá vált aszály miatt a gazdák azt tapasztalják: a mezőgazdaságban a víz stratégiai aranybányává vált. A találkozó poszterszekciójában a hazai Zöld Támogató Egység bemutatta, hogyan segítik a magyar gazdákat fenntartható vízgazdálkodásban, például a tisztított szennyvíz hasznosításában.
A málta modell a középpontba került. A szigetország éves csapadékmennyisége mindössze 450–550 mm, míg a párolgás közel háromszor ennyi. A 2023–2024-es év a rekordszáraz volt, ezért hivatalosan is sivatagi éghajlatú országgá minősítették. Itt már évek óta működik a New Water Facility program, amely naponta közel 9000 köbméter tisztított vizet állít elő városi szennyvízből. A technológia magja a MBR, ami mikroszkopikus szűréssel és biológiai tisztítással dolgozik. Még érzékenyebb kultúrák, mint a paradicsom vagy az eper öntözéséhez fordított RO is alkalmaznak, hogy a víz minősége biztosan biztonságos legyen.
Az intelligens kártyás vízfogyasztásmérőkön keresztül jut a gazdákhoz a víz, ami jelentősen csökkentette az illegális kutak számát. A személyre szabott tanácsok és célzott uniós támogatások kézzelfelhető segítséget jelentenek a termelőknek abban, hogy a legkevesebb vízből a legtöbbet hozzák ki – hangsúlyozták a málta esettanulmány kapcsán.
Hazai szabályozások és példák
Hazai szabályozás a tisztított szennyvíz felhasználására
Magyarországon a tisztított szennyvíz (TISZ) mezőgazdasági célú használatát szigorú uniós és hazai szabályok szabályozzák, elsősorban az (EU) 2020/741 rendelet. Jelenleg csak a D minőségi osztályú víz használata engedélyezett energiaerdők, ipari növények vagy vetőmagkultúrák számára. A málta példában látott fordított ozmózis jelentős energiaigénye miatt hazánkban egyelőre nem gazdaságos.
A hazai sikertörténetek
Ennek ellenére van hazai sikertörténet is. A Pilisi Parkerdő Zrt. Taksony határában 40 hektáron nemesnyáras erdősítést hozott létre, amelyet a helyi tisztított szennyvízzel öntöznek. A fákat itt élő szivattyúnak is nevezhetjük: a gyökereikkel felvett vizet a lombkoronájukon át párologtatják el, ami hűvösebb, párásabb mikroklímát teremt a környéken, csökkenti a port és növeli a biodiverzitást. Hasonlóan, Dunavarsányban egy 18 hektáros nyárfa-energiaültetvény kapja a helyi tisztított vizet sávos árasztással.
A vizet körforgásban tartani és a klíma-adaptáció
A vizet körforgásban tartani
A máltai útmutatás egyértelmű: a vizet körforgásban kell tartani. Hazánkban a leggyorsabban bevezethető lépés a D minőségű tisztított szennyvíz szélesebb körű hasznosítása öntözésre, hiszen jelenleg csak 1-2%át fordítjuk erre a célra. Ez a tápanyagban gazdag víz ideális lehet az élelmezési lánctól független kultúrák fenntartásához, erdő- és energianövények öntözéséhez, miközben megkíméli a drága talaj- és felszín alatti vizeinket.
A jövőbeni klíma-adaptáció szempontjából érdemes nyitottnak maradni a még magasabb minőségű újrahasznosítás lehetőségeire is, mindent átgondolva.
