Új halivadéknevelő rendszer Szarvason: Mérföldkő a tokfajok megőrzésében

Eszter Nagy
Szerző
Eszter Nagy - Főszerkesztő
3 perces olvasmány

Új halivadéknevelő rendszer Szarvason

Projekt és finanszírozás

Egy történelmi beruházást adtak át Szarvason, amely új korszakot jelent a Duna vízrendszerében élő, veszélyeztetett tokfajok védelmében. Az új, közel 1,8 millió eurós halivadéknevelő rendszer átadása és az 50. jubileumi Halászati Tudományos Tanácskozás együttesen bizonyítja a magyar halászati kutatás nemzetközi jelentőségét. Az eseményen a MATE rektora, dr. Gyuricza Csaba köszöntötte a résztvevőket.

A beruházás a LIFE Boat 4 Sturgeon európai uniós projekt keretében készült, amelynek célja a kritikus állapotú tokfajok – a viza, a sőregtok, a vágótok és a kecsege – megmentése. A beruházás 67 százalékos uniós támogatással, 33 százalékos hazai társfinanszírozással valósult meg. Az átadott modern rendszer lehetővé teszi, hogy a halakat természetközeli körülmények között neveljék és készítsék fel a természetes vízi környezetbe való visszatelepítésre, ezzel jelentősen növelve a túlélési esélyeket. A nemzetközi konzorcium célja, hogy a hét éves projekt alatt összesen 1,6 millió tok ivadékot szabadítson a Dunába és mellékfolyóiba. Dr. Gyuricza Csaba rektor kiemelte, hogy a projekt épít a magyar halászat és halgazdálkodás évszázados tudására, és a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutatóközpontja kulcsszerepet tölt be ebben az európai összefogásban.

Kiemelések és szerep

Dr. Gyuricza Csaba rektor kiemelte, hogy a projekt épít a magyar halászat és halgazdálkodás évszázados tudására, és a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászati Kutatóközpontja kulcsszerepet tölt be ebben az európai összefogásban.

50. Halászati Tudományos Tanácskozás

Részletek a rendezvényről

Az átadást követően vette kezdetét a rekordszámú, 210 résztvevőt vonzó 50. Halászati Tudományos Tanácskozás. A rendezvényen az ágazat jövőbeli kihívásait tárgyalják, mint például a fenntartható takarmányalapanyagok, a digitalizáció, a klímaváltozás hatásai és az invazív fajok terjedése.

Kihívások és jövőbeli igények

dr. Gyuricza Csaba emlékeztetett arra is, hogy a magyar halászati kutatás 120 éves hagyományaira építkezve ma 1000-1500 új szakemberre van szükség a nemzetközi szerepvállalás érdekében.

Következtetések és hatások

Összegzés

A szarvasi fejlesztések és a tudományos fórum egyértelműen mutatják, hogy a magas szintű egyetemi kutatás hogyan válik gyakorlati természetvédelmi és gazdasági értékké. Az átadott rendszer nemcsak a tokfajok megmentéséért, hanem a teljes Duna-ökológia megőrzéséért is döntő lépést jelent a jövő generációi számára.

Cikk megosztása