Vadkárok és piaci kihívások a Dél-Balatoni Borvidéken: Mit tehetnek a borászok?

Bálint Kovács
Szerző
5 perces olvasmány

Nehéz helyzetben a borászok. Nem kezdődött problémamentesen az idei szüreti időszak a Dél-Balatoni Borvidéken. A térségben jelenleg nem elsősorban az aszály, illetve az aranyszínű sárgaság jelenti a legkomolyabb kihívást, hanem a szőlőültetvényeken megjelenő vadak. A száraz időjárás következtében természetes élőhelyükön kevesebb táplálékot találnak, ezért egyre gyakrabban keresnek élelmet a szőlőkben, ahol jelentős mennyiséget fogyaszthatnak el a termésből. Androsics Ferenc balatonőszödi borász az eddigi tapasztalatok alapján úgy értékeli, hogy a szőlő minőségével alapvetően nincs probléma, a betakarítható mennyiség azonban számottevően elmarad a korábbi várakozásoktól.

  • A boglári borvidéken a hagyományoknak megfelelően idén is az Irsai Olivér szüretével indult a betakarítás.
  • Az egyes fajták és területek között jelentős eltérések mutatkoznak.
  • Vannak olyan ültetvények, ahol szép termés fejlődött.
  • Elsősorban azokon a területeken számítanak terméskiesésre, amelyeket tavasszal fagykár ért.
  • A gazdálkodókat nem csupán az idei szőlő mennyisége és minősége foglalkoztatja.
  • A forint erősödése kedvezőtlenül érinti a borok értékesítését.

A szüret alatt még változhat a helyzet. A hazai borpiaci folyamatokat ugyanis jelentősen befolyásolhatja, hogy más bortermelő országokban milyen mennyiségű és minőségű szőlőt takarítanak be.

Probléma Jelenlegi állapot Lehetséges megoldás
Vadkár a szőlőültetvényeken Gyakori élelemkeresés a vadak részéről Védelmi intézkedések szükségessége
Aranyszínű sárgaság Védekezés folytatása Kötelező permetezések elvégzése
Fagykár Terméskiesés a fagyott területeken Változások figyelemmel kísérése
Forint erősödése Értékesítési nehézségek Piaci stratégiák átgondolása
Vásárlói szokások változása Eltérő eladási trendek Kampányok indítása
Minőség megőrzése Biztató szőlőminőség Megfelelő gondozás végzése

A KABÓCA ELLEN TOVÁBBRA IS SZÜKSÉG VAN A VÉDEKEZÉSRE. Az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szintén fontos feladat maradt a borvidéken. A kötelezően előírt három permetezést elvégezték, és a tapasztalatok arra utalnak, hogy sikerült visszaszorítani a kórokozót terjesztő kabóca állományát. A most észlelhető tünetek ugyanakkor nem feltétlenül friss fertőzés következményei. Egyes, korábban megfertőződött szőlőtőkék esetében a betegség lappangási ideje miatt csak évekkel később válnak láthatóvá az elváltozások. A tüneteket mutató tőkéket a szüreti munkák befejezése után eltávolítják. A borász beszámolója szerint a saját chardonnay-ültetvényükön is találtak már ilyen szőlőtőkéket. Kedvező körülmény ugyanakkor, hogy a térségben nincsenek elhanyagolt ültetvények. Ez azért különösen fontos, mert a gondozatlan szőlőkben fennmaradó fertőzött növények és a kórokozót terjesztő kabócák a környező, megfelelően művelt ültetvények számára is komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A borász szerint a hegybírók megfelelően végzik az ezzel kapcsolatos feladataikat, ami szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség terjedését ellenőrzés alatt tartsák.

GASZTRONÓMIA ÉS BORÉRTÉKESÍTÉS: VÁLTOZNAK A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK A borpiacon eközben az értékesítési tapasztalatok is egyre változatosabb képet mutatnak. Míg a korábbi években viszonylag kiegyensúlyozottan alakult az eladott bor mennyisége, jelenleg már jóval nagyobb különbségek tapasztalhatók az egyes vendéglátóhelyek között. A borász tapasztalatai szerint nehéz két olyan éttermet találni, ahol azonos folyamatokról számolnának be. Egyes helyeken emelkedett a borértékesítés, máshol viszont visszaesést tapasztalnak. A különbségek hátterében jelentős részben a fogyasztói igények átalakulása állhat. Az értékesített bor mennyisége növekedést mutat, miközben az egy főre jutó fogyasztás valamelyest mérséklődött. A borász szerint a boraikat népszerűsítő kampányok ugyanakkor eredményesek, különösen a közvetlen környezetükben. A borfogyasztási szokások változását jól mutatja, hogy országosan csökkent a vörösborok iránti kereslet, miközben előtérbe kerültek a friss, gyümölcsös karakterű tételek. Ez a dél-balatoni termelők számára kedvező folyamat lehet, hiszen a térség löszös talajairól származó borokra jellemző a gyümölcsös karakter. Ezen belül az illatosabb, könnyedebb, illetve a testesebb borok külön kategóriát képviselnek. Jelenleg elsősorban a könnyű, frissítő jellegű borokat keresik a fogyasztók, az ősz beköszöntével azonban jellemzően fokozódik az érdeklődés a testesebb tételek iránt. A szüreti eredmények, a fogyasztói szokások változása és a forint árfolyamának alakulása így egyszerre határozhatják meg, milyen év vár a dél-balatoni borászatokra. Miközben a szőlő minősége több területen biztató, a vadkár, a tavaszi fagyok miatt kieső termés, valamint a borpiaci környezet egyaránt alkalmazkodásra készteti a gazdálkodókat.

Cikk megosztása