Talajvédelem a klímaváltozás korában: gyakorlati megoldások gazdáknak

Zsófia Tóth
Szerző
4 perces olvasmány

Konferencia áttekintése

A talaj egészségének fontossága és a megoldás kulcsei

Megjelent a Talajban a megoldás című online konferencia, amely június 10-én összegyűjtötte a hazai talajvédelem és vízmegőrzés legfontosabb szakértőit. Az esemény, melyet az Agroinform szervezett, kiemelten foglalkozott Birkás Márta professzor szellemi örökségével és annak gyakorlati jelentőségével. A klímaváltozás nyomása alatt álló gazdálkodás számára a talaj egészsége vált az egyik legkritikusabb tényezővé.

Az elmúlt években jelentős csapadékhiány halmozódott fel Magyarországon, miközben a talajok humusztartalma folyamatosan csökken. Minden egyes százaléknyi szervesanyag-növekedés azonban hektáronként 100–150 köbméter többletvizet képes megkötni – hangsúlyozta Víg Vitália talajökológus. A fedetlen, rendszeresen bolygatott talajokról a csapadék nagy része lefolyik, ellenben a mulccsal vagy élő növényzettel borított területek hatékonyabban szivárogtatják be a vizet. Ezeken a területeken akár 15–20 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a talajhőmérséklet, ami védi a talaj élővilágát. A megoldás kulcsa a talajélet erősítése: a mikroorganizmusok, gombák és giliszták nélkülözhetetlenek a humuszképződéshez. A túlzott talajművelés roncsolja ezt a rendszert, ezért a talajbolygatás csökkentése, a takarónövények és a folyamatos talajfedés válnak alapvető eszközökké.

A probléma mértékét Kovács Kovács Károly Zoltán talajtani szakember is aláhúzta: az ország területének 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, ami óriási felelősséget ró a gazdálkodókra. A monokultúrás művelés és az élő gyökérzet időszakos hiánya gyengíti a talajéletet. „A betakarítás után különösen fontos a magas tarló meghagyása, amely árnyékolja a talajt, mérsékli a felmelegedést és segíti a talajélet fennmaradását” – magyarázta. A jövő sikeres gazdálkodása a talajvédelemre, a szervesanyag-visszapótlásra és a természetes folyamatokkal együttműködő rendszerekre épül.

A leromlott talajszerkezet és az alacsony humusztartalom gyakorlati következményeit Berecz Berecz Sándor, mezőgazdasági üzletágvezető is részletezte. „Az elmúlt 6–7 évben egyre gyakoribbak a szélsőségesen száraz periódusok, miközben a csapadék eloszlása egyenetlenné vált, így a talaj vízmegtartó képessége kulcskérdés lett” – mondta. A megoldás a talajszerkezet és a talajélet helyreállításában keresendő, ahol kiemelt szerepe van a megfelelő ásványi anyagoknak, mint a kalcium. Ennek hiánya drasztikul rontja a víz beszivárgását. Kísérletek szerint a célzott kezelések többszörösére növelhetik a víz bejutását a talajba, ami stabilabb termést és jobb aszálytűrést eredményez a gyakorlatban.

A talaj egészségének komplex megközelítését Félegyházi Fruzsina Félegyházi is hangsúlyozta. A talaj állapota egy összetett, hosszú távú rendszer, melynek három pillére van: a fizikai szerkezet, a kémiai egyensúly és a biológiai aktivitás. Az „egy egészség” elv szerint a talaj, a növények, az állatok és az ember egészsége elválaszthatatlan. A regeneratív szemlélet – kevesebb bolygatás, több takarás – pozitív visszacsatolást indít: jobb szerkezet, aktívabb mikrobiális élet, erősebb gyökérfejlődés és stabilabb hozamok felé.

A konferencia kerekasztal-beszélgetése Dr. Birkás Márta tanítványaival hangsúlyozta, hogy a szükséges tudás és technológia ma már rendelkezésre áll. A kulcskérdés a szemléletváltás és a következetes alkalmazás a mindennapi gazdálkodásban. A talajkímélő gyakorlatok, mint a magas tarló hagyása, a takarónövények és a redukált művelés, nemcsak a termőföldet védik, de kulcsfontosságúak a családi gazdaságok és a helyi közösségek hosszú távú életképességéhez is az aszályos időszakokban. A következő lépés a saját talaj állapotának megismerése és a hagyományos gyakorlatok fokozatos, tudatos átalakítása a fenntarthatóság és a termésbiztonság érdekében.

Cikk megosztása