Az Európai Unió és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazása 2026 májusában kezdődött, és már most komoly kérdéseket vet fel a magyar állattenyésztés számára. A brazil JBS húsipari óriás módosította klímastratégiáját, ami rávilágít arra, hogy a teljes ellátási lánc kibocsátásának nyomon követése a dél-amerikai termelésben nehézségekbe ütközik. A vállalat közvetlen működésére fókuszál, miközben a szakértők szerint a kibocsátások túlnyomó része a takarmánytermesztésből, a földhasználat-változásból és az állattartásból származik. A JBS indoklása szerint több százezer gazdaságból álló beszállítói hálózatuk miatt jelenleg nincsenek egységes mérési rendszerek a teljes lánc nyomon követésére.
Az európai agrárszervezetek, mint a COPA-COGECA, folyamatosan hangsúlyozzák az eltérő szabályozási környezet problémáját. Az uniós termelőknek kötelezően kell betartaniuk a 1998. évi XXVIII. törvény (Állatvédelmi törvény) és az európai állatjóléti előírások szigorú normáit, a környezetvédelmi kötelezettségeket, valamint a teljes nyomon követhetőséget. Ezek jelentős többletköltséget jelentenek. „A verseny nemcsak az árakról szól, hanem a szabályok betartásának költségeiről is. Mi ezeket viseljük, míg az import termékek esetében gyakran nem lehet pontosan ellenőrizni a háttérfolyamatokat” – mondja egy magyar agrárszakmai szervezet képviselője. A helyzetet az állategészségügyi vita is élezte: az EU szeptembertől felfüggesztette Brazília egyes állati termékek exportját, mert az ország nem tudta igazolni az új antibiotikum-szabályoknak, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete alapján történő teljes megfelelését. Ez a konfliktus egyértelműen mutatja a szabályozási különbségeket.
A magyar állattenyésztés több ágazata is érintett, különösen a baromfi- és a marhahús-termelés. A legnagyobb kockázat jelenleg nem a piac azonnali ellepése, hanem az, hogy az olcsóbb import árszintje referenciaértékké válik a feldolgozóipari beszerzéseknél. Magyarország jelentős kukoricatermelő és bioetanol-előállító is, így a dél-amerikai etanol és takarmányalapanyagok fokozott jelenléte közvetve nyomást gyakorolhat a hazanyersanyag-piacokra. A gazdáknak előkészülniük kell: a versenyképesség fenntartása most a költséghatékonyság, a minőség megőrzése és az erős hazai márkaépítés mellett dől el.
- Költséghatékonyság
- Minőség megőrzése
- Erős hazai márkaépítés
- Folyamatos innováció
- Csoportos értékesítési formák erősítése
- Külső piaci nyomás ellensúlyozása
| Faktor | Következmény |
|---|---|
| Költséghatékonyság | Versenyképesség megőrzése |
| Minőség megőrzése | Fogyasztói bizalom |
| Márkaépítés | Piaci pozíció erősítése |
| Innováció | Fejlesztési lehetőségek bővítése |
| Csoportos értékesítés | Költségmegosztás |
| Külső piacok | Árverseny csökkentése |
A gazdaságoknak a folyamatos innovációba és a csoportos értékesítési formák erősítésébe kell fektetniük, hogy ellensúlyozzák a külső piaci nyomásokat.
