A víz helyben tartása már nem csupán agronómiai kérdés, hanem létfontosságú feladat mindenki számára, aki a magyar földet műveli – ez volt az egyértelmű üzenete a bőszénfai Dombvidéki Vízmegtartó szakmai napnak. A MATE, a Bőszénfai Szarvasfarm, a Terra Organica Alapítvány és a Nem víznek való vidék közös rendezvényén Berend Ferenc agrármérnök, regeneratív gazdálkodó fogalmazta meg: „Ez nem divat, hanem válasz egy olyan környezeti kihívásra, amelyre már nem lehet hagyományos módszerekkel reagálni.”
A somogyi gazda évek óta dolgozik azon, hogy gazdaságában helyreállítsa a talaj, a növények és az állatok egységét. A folyamat 2009-ben kezdődött, amikor édesapja elkezdett elmozdulni a hagyományos műveléstől, majd 2011-ben végleg elhagyták az ekét. Áttértek a forgatás nélküli sávművelésre, majd a no-till rendszerre is. „Nem egyik napról a másikra változtattunk meg mindent, hanem folyamatosan próbáltunk tanulni,” mondja.
A legfontosabb tanulságot a természet adta: tavaly egy 40-50 milliméteres zivatar során, amely környéküket sújtotta, a szomszédos területekről érkező víz a tábláikon megállt, nem okozott eróziós kárt. Ez gyakorlatilag bizonyította, hogy a talaj vízbefogadó képessége javult.
Az állatok visszavezetése a rendszerbe kulcsfontosságú. „A természetben sincs olyan, hogy külön van növény, külön van állat. Ezek egy egységet alkotnak,” magyarázza Berend Ferenc. Az állatok segítik a szervesanyag-visszapótlást és hosszú távon javítják a talaj víztartó képességét. A módszer hatékonyságát mutatja, hogy tavaly még aszályos körülmények között is sikerült 9-9,5 tonnás kukoricaterést betakarítaniuk. „Nem arról van szó, hogy egy regeneratív gazdaságot nem érhet aszály, hanem arról, hogy másképp reagál rá,” hangsúlyozza.
- A víz helyben tartása
- A gazdálkodás egysége
- Hagyományos műveléstől való eltérés
- Forgatás nélküli sávművelés
- No-till rendszer
- Összhang a természettel
A változás országos méretekben is elengedhetetlen, de nem egy recept másolásáról van szó. „Más a Homokhátság, más Somogy. A szemléletet kell átvenni,” mondja a gazda. A támogatási rendszer kulcsszerepet játszhatna ebben. „Ha valamilyen irányba támogatás érkezik, akkor a gazdálkodók nagyon gyorsan reagálnak,” ismeri fel. Az lenne az ideális, ha a támogatás nem a bevezetett technológiához, hanem a mérhető eredményekhez – például a talaj széntartalmának növekedéséhez vagy a vízmegtartó képesség javulásához – lenne kötve.
| Év | Csapadék (mm) | Kukoricaterés (tonna) |
|---|---|---|
| 2022 | 40-50 | 9-9,5 |
Az idő sürget. „Nagyon közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amikor már nem lehet tovább halogatni,” figyelmeztet Berend Ferenc. A megoldás a rendszerszintű gondolkodásban rejlik, ahol a gazdálkodók, a tudomány, a döntéshozók és a társadalom együttműködnek. A regeneratív gazdálkodás ebben nem varázspálca, hanem egy iránytű: egy olyan szemlélet, amely nem a kizsákmányolást, hanem az együttműködést helyezi előtérbe a természettel – mindannyiunk jövője érdekében.
